A napszemüveg nem csak egyszerű divatcikk ma már, hanem a szemünk számára fontos védőeszköz. A káros környezeti hatások miatt évről-évre egyre magasabb az UV-sugárzás, nemcsak a bőrünk, hanem a szemünk egészségi állapotát is veszélybe sodorja. Ezért nagyon fontos a megfelelő napszemüveg kiválasztása.
De mi is az UV sugárzás?
A természetes napfény három részre osztható: ultraibolya, látható fény, infravörös tartományra. Az ultraviola (UV) sugarak a napfény nagy energiájú, rövid hullámhosszú, nem látható, kifejezetten káros sugarai, melynek 3 típusa különböztethető meg: az UVA, UVB, és UVC. Az ózonréteg az UVC sugarak 100%-át elnyeli, azonban az UVA és UVB káros sugarainak csupán egy részét. Az UVA és UVB fény nemcsak bőrproblémák és bőrrák kialakulásához vezethetnek, de hozzájárulhatnak számos szemészeti kórkép kialakulásához. Rövidtávon kötő- és szaruhártya gyulladást, hosszabb távon pedig rosszindulatú elváltozásokat és hályogot okozhat.
Az UV-fény felosztása:
- UVC (100 – 280 nm) a légkör felső rétegeiben elnyelődik
- UVB (280 – 315 nm) a légkör felső rétegeiben részben elnyelődik, erősen roncsoló hatású a bőrre és a szemekre, leégést okoz, részben felelős a bőrrák kialakulásáért
- UVA (315 – 400 nm) kevésbé veszélyes, mint az UVB, de újabban előtérbe került a hosszabb távú káros hatásainak vizsgálata
Az UV sugárzás hatása a szaruhártyára
A magas UV szint, mint amilyen a hó, vagy a víz által visszavert fényben jelen van, gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, közben a szem igen érzékeny bármilyen fényre. A szem körülbelül 48 óra alatt rendbe jön e kényelmetlen állapotból, mégis tanácsos egy szemvizsgálatot kérni szemésztől vagy szemorvostól, hogy biztosan nem maradt-e valamilyen egyéb károsodás.
Az UV sugárzás hatása a kötőhártyára
Rövid idő alatt az UV sugárzás csak kisebb károsodást okoz, ha azonban hosszabb távon éri a kötőhártyát, az megvastagszik és egy
húsos gócot alkot. Ez a lassú folyamat addig tart, míg ez az elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Az egyetlen kezelési módja, a viszonylag egyszerű műtétnek számító sebészeti úton történő eltávolítás.
Az UV sugárzás hatása a szemlencsére
Az UV sugárzás – kifejezetten az UVB típus – bizonyítottan összefügghet a katarakták kialakulásával. Ezek olyan elhomályosodások, melyek a lencsében alakulnak ki és akadályozzák a látást; mintha koszos ablakon át néznénk. Komoly esetekben a kataraktát sebészileg eltávolítják és a lencsét egy műlencsével pótolják. A szaruhártya és a szemlencse az UV sugárzás legnagyobb részét elnyeli, de a maradék fény elérheti az ideghártyát. A retina legtöbb károsodása visszafordíthatatlan.
Milyen napszemüveget válasszuk?
A napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványainak, melyek meghatározzák, hogy mennyi UV fényt kell a szemüvegnek felfognia. A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült-e.
A jó napszemüveg teljesen kiszűri az UV sugarakat. Az egyszerűbb napszemüvegek a 380 nm alatti sugarakat szűrik ki, a jobb minőségű napszemüvegek (ezeket „UV 400” jelzéssel látják el) 400 nm alatt minden sugárzást kiszűrnek. (angol jelöléssel 100% UV protection)
Itt a tavasz, előbújtak végre a napsugarak! Nem csoda, hogy mindenki rohan, hogy beszerezze legújabb, divatos napszemüvegét. De vajon tudjuk-e, hogyan válasszunk és mire figyeljünk?
Az emberi szem egyszerű, két részből álló objektívvel rendelkezik. A külső a szaruhártya, a belső a lencse. A szivárványhártya, amely a szem színét is meghatározza, a szembe lépő fény mennyiségét csökkenti. Ez áthalad az üvegtesten és a retinán, ezután kognitív funkciók igénybevételével kialakul a kép.
Álljon itt néhány tipp, melyek segítségedre lesznek abban, hogy az arcodhoz lehető legjobban illeszkedő keretet választhasd.
A szem a kor előrehaladtával fokozatosan veszít az közeli tárgyakra való fókuszálási képességéből. Előfordul, hogy ilyenkor jövünk rá, hogyan is kellene látnunk és elkezdünk távolra is szemüveget használni. Ekkor szembesülünk azzal a problémával is, hogy más dioptria kell közelre, és más kell távolra. Milyen megoldások lehetnek ilyenkor?
Az optikában az asztigmatizmus vagy asztigmia (nem pontszerű leképezés) oka, hogy a végtelenből érkező fénysugarak közül, a lencsén való áthaladás után a vízszintes síkban haladók nem azonos pontban egyesülnek mint a függőleges síkban haladók. Ugyanúgy, mint a tükör esetén, még ha keskeny fénynyaláb esik is a lencsére, ha az optikai tengellyel nagy szöget zár be, nem egyetlen pontba képeződik le, hanem két rövid, egymásra merőleges, éles vonallá húzódik össze. Az egyik vonal a lencséhez közelebb, a másik a lencsétől távolabb keletkezik.
Kontaktlencsék mindenkinek ajánlhatóak, akinek életmódja lehetővé teszi a higiénés szabályok betartását. Előfordul azonban, hogy a lencsék viselése nem ajánlott egyes személyek számára. Egyéni tulajdonságok és betegségek, mint pl. kötőhártya-gyulladás, kimondottan erős szemszárazság, az egyik szem hiánya és érzethiány a szaruhártyában, valamint a szem első része, a szemhéj vagy a szem körüli bőr megbetegedése komoly ellenjavallatot jelentenek, vagy csökkent tűrőképességet okozhatnak.
A látást pont úgy kell tanulni, mint járást vagy a beszédet, és itt is az első életévek a kritikusak. Ezért ha a gyerek sokat hunyorog, pislog, fáj a feje, azonnal gyerekszemészhez kell fordulni. Az egészséges látásfejlődéséhez a természetes fények az ideálisak, ezért nem ajánlott a tévénézés és a számítógépezés három éves kor alatt. Nem kötelező, de ajánlott az egészséges gyermeket 1 évesen, 2,5 évesen és 5 évesen is elvinni gyermekszemészeti szűrésre. 